még mindig nem úgy megy, mint azt hittem, egyre közelebb kerülök az összeomláshoz, folyamatosan ingadozik a hangulatom és ezt utálom. majd eldöntöm valamikor, hogy mi lesz. kell legalább még egy hét kicsit nyugiban, vele. ha nem több. de remélem, hogy nem. az ő idejét sem akarom tovább rabolni, lenne sokkal jobb dolga, minthogy az én lelkecskémet ápolgassa.és most mondom magadba, hogy 'fhuu, már megint kezdi, ideges leszek' jól gondolom, nem?
na mindegy. csak sikerül, hogy összeszedjem magam...