beszámoló

annyira nagyon szeretem, hogy azt egyszerűen nem lehet szavakkal kifejezni. bármikor próbálom elmondani neki, egyszerűen csak egy szó jön ki a torkomon, mert az az a szó, ami a legtökéletesebben fedezi, hogy mit érzek. szeretem. komolyan, nagyon szeretem. és el sem tudom hinni, hogy mi ketten. egyáltalán azt is nehéz felfogni, hogy valaki elvisel maga mellett, az össze hülyeségemmel együtt.

annyira oda meg vissza vagyok, hogy tényleg még mindig rózsaszín felhőcskéken ugrálok, meg úszkálok közöttük, és néha, ha úgy tartja kedvem, falatozom belőlük. ennél jobb még nem volt, mint most. minden annyira.. tökéletes.

in the other hand: akiket eddig a barátaimnak hittem, úgy gondolom, már nem azok. nem bízom bennetek, mert becsaptatok. kibeszéltetek, hazudtatok. nőjetek fel

semmi másra nincs most szükségem, csak egy jó nagy alvásra, az angol füzetemmel a fejem alatt, hátha beszökik a fejembe az a fránya phrasal verbs, amiből ma nagyon ügyesen okosan megszereztem az egyesem.

várom a hétvégét, mert akkor nem egyedül kell aludnom, hanem a szerelmemmel :$
can't wait!

csókszi