nem tudom itt hagyni ezt a blogot. így, hogy nézegettem, elkezdett hiányozni. valahova magyarul is kell írjak, meg vallanom is kell, úgy érzem...
kezdjük november utolsó napjától.. megszakítottam egy 2 éves kapcsolatot. pont, erről többet nem akarok beszélni, hiszen... !
lassan 2 hónapja olyan boldog vagyok, mint még soha. rám talált egy olyan valaki, akiről soha nem gondoltam, hogy együtt lehetek vele. sok mindent hallottam róla, ezért nem voltam biztos a dolgomban, de úgy gondolom mindenki megérdemel egy esélyt, és én megadtam neki. nos, nagyon rég nem döntöttem még ilyen jól. azt hiszem, egy olyan érzés kerített hatalmába, amit nem tudok szavakkal kifejezni, de azért megpróbálom körülírni: biztonságban érzem magam, ha mellettem van; hatalmas szeretet áramlik belőlem felé, egy hihetetlen tiszta bizalom. szenvedély, vonzalom, tűz.
egyszerűen szeretem.. mindennél jobban. a szüleit, és az öccsét is nagyon szeretem. a baráti társaságát, a hangját, a testét, a szemét, a száját, a haját, az illatát, a stílusát.. és még sorolhatnám.
már volt, aki próbált minket szétszedni, de úgy gondolom, senkinek semmi köze kettőnk kapcsolatához. mert nem tudnak ketté választani minket. mert 2 hónap alatt már kialakult bennem egy olyan kötelék, ami másnál talán eltartana egy évbe is, hogy felépüljön. és most mégis .. boldogabb vagyok, mint valaha :)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.