vasárnap, április 15

over

utálom, ha egy barátom leszarja a fejemet. utálom azt is, hogyha még fel is hívom valamire a figyelmét, leszarja. pedig tudja nagyon jól. ő tudja a legjobban, és  telibe fossa. iszonyatosan mérges vagyok. annyi düh van bennem, hogy nem tudom min levezetni. megint marad az önfeldolgozás. amit utálok. amikor nem tudom senkinek elmondani..mert, mert nem megy, és kész. így jártam. biztos valami hihetetlen nagy bűnt követtem el. lehet, hogy elegem lett, és mást  megbántottam, amit egyébként már megbántam, és bocsánatot is kértem.so, ez nem is az ő dolga, de ő az aki mindig kiáll mellettük, ez így alright.

na mindegy. eléggé összevissza írtam a dolgokat, nem kell hogy megértsétek, mert én sem tudom, hogy miről beszélek. van róla fogalmam, de nem értem. sose fogom. nem is akarom. túl bonyolult ez nekem, és belefáradtam abba, hogy mindig azt lessem, mit csináltam rosszul.

ember vagyok bazd meg, én is hibázok!

de ezt te nem fogadod el. tudod mit?! - akkor legyen így. - leszarok mindent és mindenkit, nem fog érdekelni a lelkecskéd gondja. - oldd meg. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.