fuck it.

kéne  most az az üveg pia.

nem értem, hogy van pofája ehhez az egészhez. szereti/szerette őt, nem tudom, nem az én dolgom. szerinte barátság az, hogyha összeesküdnek valakivel, hogy manipuláljanak egy embert, hátha visszatér a másik félhez. de akik mellette vannak, vagy csak kicsit belegondolnak ebbe, és ismerik valamennyire ennek az egésznek a hátterét, tudhatják, hogy ez egy olyan féle támadás, amit kivédeni nem lehet. az ember összeomlik, összeroppan tőle. fél. fáj neki. a gyötrelem érzése. átélni borzasztó. aztán szépen lassan belülről felemészt.
de te csak óvni akarod őt. a francokat, ember! - belegondoltál abba, hogy mit tettél? - hisz te ismered őt. vagy mégsem? nem gondolsz bele a következményekbe? abba, hogy idegileg, és talán érzelmileg roncsolsz egy olyan embert, aki egyáltalán nem ezt érdemli. én félek, én aggódom, én törődöm vele. féltem, mint micimackó a csupor mézeit. nem engedhetem, hogy bármi bántódása essen. mert ha egyszer fontos nekem ő, miért hagyjam, hogy csak a szart kapja? - tudod, ha faggatózol, akkor semmivel nem kerülsz előre. de mégis ezt teszed, hátha ennél is rosszabb lesz a helyzet.

kapj észbe..mert...mert nem tudom még, hogy mi lesz, de semmi jóra nem számíthatsz.