péntek, október 7

ezt már egyszer eljátszottad velem, többször nem fogod! nem hagyom, hogy újra egy ócska báb legyek, amit fentről irányítasz pár madzaggal. félsz, hogy egyszer elszakadnak azok a damilok és már nem lehetek irányításod alatt. félhetsz is. hiszen már megszabadultam tőled. nem vágyom a társaságodra, s ha fáj is, el kell búcsúzzak. tőled, aki oly sokáig tápláltad belém a boldogságot, tőled, aki oly fontos volt számomra. már nem vagyok az életed része. láttam, ahogy a könny megcsillan a szemedben. az érzések bennem, mint a tajtékzó, dühös tenger hullámai. újból és újból elmosnak. és el is fognak. mert ezek az én hullámaim. már nem vagy az életem része. nem bízom benned. könnycsepp gördül végig az arcomon, de nem bánom. Ég veled! és soha ne térj vissza hozzám! már csak nevetni tudok..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.