nem a legjobb érzés, amikor megütnek. amikor belöknek a sarokba és kapsz egy hatalmas pofont, közben úgy lefognak, hogy moccanni sem bírsz. főleg, ha olyan ember üt meg, akiről álmodni sem mertél volna, mert ez előtt soha nem csinált ilyet. félelmetes. rémisztő. de leginkább könnyfakasztó. szinte nem tértem magamhoz az incidens után. azt sem tudtam, mi van most velem, csak bőgtem. miközben próbáltak lenyugtatni. már-már azon voltam, hogy elhagyom ezt a helyet és lemegyek oda, ahol minden kezdődött. a problémák gyökereihez, szülővárosomba, kecskemétre. ott talán még van olyan ember, aki szívesen lát engem. sőt! ott örömmel látnak engem, és várják, hogy mikor megyek legközelebb. elő is vettem a táskámat, a cuccaimat beledobáltam. nem figyeltem, miket. csak meg akartam tömni, bele akartam rakni mindent, amit fontosnak találok. el. csak el innen messzire, de mégsem. mert nem hagyhatom Őt itt. Őt nem. soha és semmilyen körülmények között, bármilyen állapotok uralkodnak. átvészeljük. együtt. örökké.